3.rész A táncpróba
Olyan gyönyörű volt az álmom, mert SungJaeval álmodtam. De csak addig volt szép míg nem ébresztettek fel.
- Ébresztő álomszuszég...- ébresztgetett egy kéz ami simogatta arcom. Résnyire kinyitottam szemem és láttam, hogy SungJae volt az aki gyengéden ébresztgetett.
- Mm...Nem akarok felkelni, de amúgy meg jó reggelt!- mondtam mind ezt mosolyogva.
- Nem akarsz? Akkor majd felsegítelek! - és nyúl az egyik karomért . Majd másikért is és vállára helyezi. Hosszú kezeivel körbefonja derekam és magához ölel. Lassan kiemelt az ágyból, de én nem nagyon voltam észen. Lassan kiemelt az ágyból, de valamibe belebukott és hátraesett. Én meg rá. Túlságosan is közel volt arca és még közelebb az ajka.
- Bocs...Nagyon fáj? - és épen szállnék le róla mikor vissza húz .
- Ne! Kérlek! Még nem voltam ilyen közel egy lányhoz . Kérlek maradjunk még egy kicsit így. - láttam azt a kiskutya szemet nagyon közelről amiről minden lány álmodozik. Azt tettem amit mond és nem mozdultam. A feje egyre jobban emelkedett el a földtől és közeledett az enyémhez. Az ajkaink szinte majdnem összeértek.
- Gemma! Nem láttad SungJaet.......? - jött be Tina és SungJae majdnem megcsókolt.
- Ah....ünneprontó.- kuncogott egy kicsit és megpuszilta ajkam jobb szélét. Én ekkor lefagytam és mint a víz lefolytam róla. Ő felállt és kisétált az ajtón. Kis idő múlva felöltözve szaladtam le a terembe. SungJae unatkozva ült a padon. Engem várt.
- Na mi van nem próbálunk? - ültem le mellé hirtelen.
- Jaj....De akkor kezdjük. Már...már kiválasztottam a zenét hallgasd meg, neked tetszeni fog-e. -berakta a gépbe a cd-t és kikereste a dalt..
- Ez nagyon jó... Tetszik! - fordultam felé, miközben szinte minden végtagom mozgott.
- Ahogy látom a gyakorlással nem lesz gond. - kuncogott rajtam.
- Nem tehetek róla. Ha zenét hallok azonnal rámozdulok. - mondtam és felálltam, hogy mozogni tudjak. Ő csak kuncogva és mosolyogva nézte, hogy mit művelek.
- Na....gyere te is! Ne csak én táncoljak itt magamban te meg csak nézd. - és megfogtam kezét majd felhúztam a székből. Elkezdett táncolni én meg a földön másztam már a nevetéstől.
- Kinevetsz? Mi...? Kinevetsz engem...? - letérdelt mellém és csikizni kezdett.
- Jaj...ne...! Ha..hagyd abba...! - nem bírtam beszélni a nevetéstől.
- Jól van, de akkor ne nevess! - már ujjal mutogatott.
- Rendben! Rendben csak ne csikizz. - feküdtem előtte.
- Miért? Nem bírod? - és újra csikizni kezdett.
- Mit tegyek, hogy végre ne csikizz...?- fogtam meg kezeit, hogy miközben mondom ne csikizzen.
- Fellépés után este gyere el velem sétálni. - Sétálni? Miért ne. - mosolyogtam. Csak ne...- nem bírtam végig mondani, mert megbökte oldalamat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése